A kiadvány a többszintű kormányzásból adódó kihívásokat vizsgálja a vízgazdálkodás területén. Az OECD szerint a vízhiány a rossz gazdálkodásra vezethető vissza, hiszen az egyes régiókban átmenetileg felmerülő hiány ellenére a Földön mindenki számára van elég víz, tehát az alapvető probléma nem a víz szűkössége. A tanulmány nem sorrendet állít fel a vizsgált OECD országok között, hanem a vízgazdálkodásban felmerülő közös kihívásokat tekinti át.
A tanulmány első fejezete a közkormányzást és a vízgazdálkodást vizsgálja, feltérképezi az intézmények szerepét és felelősségét. A szabályozás és a gazdasági eszközrendszer megfelelő kialakítása érdekében a hatékony közkormányzás szükségességét hangsúlyozza. A második fejezet a vízgazdálkodás szereplőinek, míg a harmadik a többszintű kormányzás szempontjából tekinti át a vízgazdálkodás koordinációját. A tanulmány szerint a koordinációnak három szinten kell megvalósulnia: egyes országok minisztériumai és egyéb kormányzati szervei között; a gazdálkodás különböző szintjei között (helyi, regionális, nemzeti és nemzetek feletti szinten); valamint a regionálisan jelenlévő szereplők között. A fő következtetések összegzése után a vizsgált országokról szóló elemzéseket találjuk.
A kiadvány célja, hogy egyfajta módszertani keret kialakításával megteremtse az összehasonlítás lehetőségét a különböző országok, régiók vízgazdálkodása között. A vízgazdálkodás jellemzően nem egységes a különböző régiókban, egyrészt a helyi sajátosságok, másrészt pedig a régiók fejlettségi szintjének eltérései miatt. Fontos a korábbi tapasztalatok vizsgálata alapján a közös kihívások azonosítása. Ezáltal a jó gazdálkodás elérése érdekében megfelelő válaszokat adhatnak a kihívásokra. Az OECD országokat a vízgazdálkodás területén felmerülő problémáik természete alapján csoportosították. Megvizsgálták szabályozási, intézményi hátterüket, valamint a kormányzás különböző szintjeinek feladatait. Az intézményrendszeren túl az egyéb paramétereket azért tekintették át, mert a jól működő intézményrendszer eltérő sajátosságokkal rendelkező régiókba történő átültetése nem feltétlenül megvalósítható.
A tanulmány alapján a megválaszolandó kihívások közé tartozik a széttöredezett intézményrendszer, a szerepek és felelősségek tisztázatlansága, a szakszerűtlen pénzügyi gazdálkodás, a hosszú távú stratégiai tervezés hiánya, a gyenge gazdasági szabályozás, az átláthatóság hiánya, valamint az, hogy a teljesítménymérésre nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök. A tanulmány készítői szerint a következő lépések jelenthetik a megoldást:
- a többszintű kormányzásból adódó problémák azonosítása;
- a regionális szereplők bevonása a vízgazdálkodásba;
- a vízgazdálkodással kapcsolatos különböző területek összehangolása és az ezekért felelős intézmények közötti együttműködés erősítése;
- a vízgazdálkodás információs rendszerének és adatbázisának kialakítása, frissítése és harmonizálása; a különböző vízgazdálkodási formák teljesítményének mérése;
- a regionális koordináció erősítése az intézményrendszer töredezettségének csökkentésére; a kapacitásbővítés támogatása;
- a civil szféra bevonása a vízgazdálkodás tervezésébe; valamint annak vizsgálata, hogy a meglévő gazdálkodási eszközök alkalmasak-e a kihívások leküzdésére.
A kiadvány elérhetősége:
http://www.oecd-ilibrary.org/environment/water-governance-in-oecd-countries_9789264119284-en
