Ez a kötet a Mezőgazdasági Kilátások tizenhetedik kiadása, amelyet az OECD az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetével (FAO) közösen készített immáron hetedik alkalommal. A jelentés a bioüzemanyagok, gabonafélék, olajos magvak, cukor, hús- és tejtermékek, valamint első alkalommal a halászati ágazat 2011-2020 közötti időszak világpiaci trendjeit mutatja be.


Az elemzés legfőbb üzenete, hogy tartósan magas élelmiszerárakra számíthatunk. Az élelmiszer ára 2011 februárjában világszerte csúcsot döntött, majd márciusban csökkenésnek indult, de a szélsőségesen magas szintet továbbra sem hagyja el. Az árszínvonal azért marad tartósan magas, mert egyre nagyobb a kereslet az élelmiszer és a bioüzemanyag iránt, továbbá emelkednek a termelési költségek, mindezek mellett a mezőgazdaság kibocsátása és a gazdaság egésze is lassabban növekszik, mint az elmúlt tíz évben. Ennek hatására a gabona átlagosan 20 százalékkal, a hús pedig 30 százalékkal drágább lehet, mint a 2001 és 2010 közti időszakban. A 2011-es termésmennyiség jónak ígérkezik és az árak rövid távon mérséklődhetnek. Ez egyrészről jó hír a termelőknek, de igen nagy csapás a fejlődő országokban élő szegényeknek, akik már így is jövedelmük igen nagy hányadát fordítják élelmiszerre.
A mezőgazdasági kibocsátása 2020-ig évente átlagosan 1,7 százalékkal nőhet, ami számottevő csökkenés az előző évtized 2,6 százalékos növekedési átlagához képest. Minden korábbinál nagyobb mértékben nőhet a hús-, a tejtermék, a cukor és a növényi olaj fogyasztás. Az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás legdinamikusabban Kelet-Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában növekszik majd.
Ez az első jelentés, amely külön vizsgálja a halgazdálkodásban várható folyamatokat. Az előrejelzés szerint e téren is hasonló folyamatok fognak lejátszódni, azaz a növekedési üteme lassul, a tengeri halászat visszaszorul, így aztán a vizsgált évtized közepén már a tenyésztett hal lesz a meghatározó. 2020-ra az ipari felhasználásra szánt hallal együtt a fogyasztás több mint 50 százaléka halgazdaságokból származik majd.
Mindent összevetve, az elemzés szerint a magas és hevesen ingadozó élelmiszerárak problémáját a mezőgazdasági beruházások és vidékfejlesztés ösztönzésével lehet kezelni a fejlődő országokban, ahol a szegénységi küszöb alatt a lakosság 98 százaléka él, és a lakosság száma várhatóan 47 százalékkal növekszik a következő évtizedben.

A tanulmányról készült magyar nyelvű összefoglalónk elérhetősége:
https://oecd.kormany.hu/download/e/21/00000/OECD-AO_mezőgazdaságikilátások.pdf

A tanulmány az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el:
http://www.oecd.org/site/oecd-faoagriculturaloutlook/48202074.pdf