Ez az OECD kiadvány a környezetvédelmi politika és a technológiai fejlődés közötti kapcsolatot vizsgálja. A tanulmány emellett az egyedi fejlesztési technológiák, valamint az állami szabályozások szerepét mutatja be a zöld innováció területén. Az elemzés alapjául az üzleti élet képviselőivel készített felmérések eredményei szolgálnak. A kiadvány kiemelten foglalkozik az egyedi nemzeti szabályozások és irányelvek, valamint a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások értékelésével. A kiadványban vizsgált három fő technológiai terület statisztikai adatainak elemzésére egy globális szabadalmi adatbázis szolgál.
A kiadvány fő üzenete, hogy a környezetpolitikai döntések innovációs hatásainak vizsgálatához elengedhetetlen a szabályozási keretrendszer jellemzőinek és az érintett technológiai területek mélyreható elemzése. A tanulmány nagy hangsúlyt fektet a levegőszennyezés, a szennyvízkezelés és a szilárdhulladék-gazdálkodás területeinek vizsgálatára. A környezetvédelmi szabályozások tervezése kapcsán kiemelten fontos a politikai szigor, a kiszámíthatóság és a rugalmasság biztosítása.
A nemzeti szabályozási keretrendszerek és a nemzetközi környezetvédelmi együttműködések központi szerepet játszanak a környezetvédelmi technológiák globális fejlődésében. A két tényező összhangja pozitív hatással van az innovatív technológiák határokon átnyúló megjelenésére. A "differenciált" és "normatív" technológián alapuló szabályozások töredezett technológiai piaci rendszert hoznak létre. A nemzetközi koordináció, valamint a kormányzatok rugalmas szabályozási politikája ennek a széttagoltságnak a csökkentéséhez vezethet. A harmadik fő fejezet megállapítja, hogy sok OECD-ország vezetett be olyan szabályozásokat, amelyek célja technológiai újítások alkalmazása az alternatív üzemanyaggal működő járművek piacán. A piac hatékony működését többek között a helyi és regionális légszennyező anyagok kibocsátásához kapcsolódó környezeti externáliák, az infrastrukturális akadályok és a tőkepiac hiányosságai befolyásolják.
A szilárdhulladék-gazdálkodás és újrahasznosítás innovációs ösztönzésére a szabályozási rendszerek első hulláma már adott hatékony innovatív választ, de ezek a hatások már kevésbé érzékelhetőek, ezért van szükség új megközelítésekre. A „zöld” kémiai folyamatok területén a biokémiai üzemanyagcellák és a „zöld” műanyagok fejlesztése kapcsán mutatható ki kiemelkedő növekedés. A fehér biotechnológia trendjei kulcsfontosságúak, amelynek lényege, hogy a kutatók élő sejteket, organizmusokat és enzimeket alkalmaznak különféle termékek előállítására és folyamatok katalizálására. A zöld technológiai fejlesztések kapcsán az ipari szervezetek, az egyetemek és a kormányzatok közötti hatékony együttműködés egyik legjobb példája az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség Környezetvédelmi Tervezés programja.
Mindent összevetve, az OECD elemzése megállapítja, hogy a jövő legnagyobb kihívása a környezetszennyezés csökkentése és a környezeti javulás elérése új technológiák fejlesztése által. Különösen a feltörekvő gazdaságok - mint India és Kína – kapcsán fontos a gyors intézkedés, mivel ezek az országok a környezetszennyező gázok legjelentősebb kibocsátói.
A kiadvány elérhetősége:
http://www.oecd-ilibrary.org/environment/invention-and-transfer-of-environmentaltechnologies9789264115620-en
