Az OECD Környezetpolitikai Bizottság (EPOC) 2016. szeptember 28-29. között miniszteri szintű találkozót tartott Párizsban. A találkozót Nick Smith, Új-Zéland környezetvédelmi minisztere elnökölte, az alelnöki tisztséget Chile és Szlovénia töltötte be. A magyar küldöttséget Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszter-helyettese, parlamenti államtitkár vezette.
Az általában négyévente sorra kerülő miniszteri találkozó napirendjén az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a körforgásos gazdaság felé való átmenet előmozdítása szerepelt. A plenáris ülések között a miniszterek kiscsoportokban vitatták meg a közlekedési légszennyezés, a nitrogén körforgás, a vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség időszerű kérdéseit.
Megnyitó előadásában Angel Gurría, az OECD főtitkára a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek megvalósítására hívta fel a figyelmet, amelyet az OECD sokrétű szakpolitikai elemzésekkel és tanácsokkal segít.
Ségolène Royal francia környezetvédelmi miniszter asszony a COP21 elnökeként a Megállapodás mihamarabb történő ratifikálásának fontosságát hangsúlyozta. Jó esély van arra, hogy még az idén hatályba léphet a Megállapodás. A plenáris vitában felszólalt Nagy István miniszter-helyettes, aki elmondta, hogy a magyar Országgyűlés az EU tagállamok közül elsőként egyhangúlag szavazta meg 2016. májusban a Párizsi Megállapodást. Felhívta a figyelmet a szélsőséges időjárási eseményekhez kapcsolódó kockázatok megelőzésére és hatékony kezelésére.
A biológiai sokféleség megőrzésével foglalkozó kiscsoportos vitában Nagy István miniszter-helyettes kifejtette, hogy a globális és európai szinten érzékelhető biológiai sokféleség csökkenés Magyarországon is tetten érhető. Célként jelölte meg a hosszú távú környezeti, társadalmi és gazdasági érdekek érvényesítését a rövid távú gazdasági érdekekkel szemben. Magyarország törekszik arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjai az országos és az önkormányzati szintű döntéshozatalba és tervezésbe is beépüljenek.
A magyar miniszter-helyettes ismertette, hogy a szaktárca 2016. októberben indít el egy nemzeti projektet, amely gazdasági szempontból értékeli a kulcsfontosságú természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Arról is szólt, hogy a kormány idén elfogadta hazánk második Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét. A vízzel foglalkozó kiscsoportban Nagy István miniszter-helyettes az UNESCO jelentésére hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy ha az ember nem változtat a környezethasználatán, akkor 2050-re közel 50 országban vízkorlátozást kell bevezetni. Megemlítette, hogy hazánk - a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata során- kiemelt figyelmet fordít a víztakarékos öntözési technológiák elterjesztésére, a vízkészletek hatékony felhasználásának ösztönzésére, valamint a takarékos vízhasználat módozatainak feltárására.
Emlékeztetett arra, hogy Áder János köztársasági elnök fővédnökségével hazánk 2016. november 28. és 30. között második alkalommal rendezi meg a Budapesti Víz Világtalálkozót. A konferencia a megoldásokra, valamint a gyakorlati tennivalókra összpontosítva kívánja elősegíteni az új típusú, integrált szemléletű fenntartható vízgazdálkodást, összhangban a 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célokkal.
A miniszteri találkozó során Nagy István miniszter-helyettes megbeszélést folytatott Simon Uptonnal, az OECD környezetvédelmi igazgatójával, aki megköszönte a meghívást és megerősítette részvételét a 2016. október 19-én tartandó környezetpolitikai konferencián, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen szervez hazánk OECD-csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából. A konferencia megrendezésével párhuzamosan kezdődik meg hazánk harmadik OECD környezetpolitikai értékelési folyamata is.
