November 12-én jelent meg az OECD Tudomány, Technológia és Ipar: 2014. évi kilátások című kiadványa. Az OECD által kétévente megjelentetett kiadvány a tudomány, technológia és innováció szakpolitikáiban megfigyelhető fő trendeket vizsgálja az OECD-tagállamokban és a legnagyobb feltörekvő gazdaságokban.
A legújabb technológiai fejlesztések a globális kérdésekre (klímaváltozás, elöregedő társadalmak, élelmiszerbiztonság) és a termelékenységnövekedésre (pl. új gyártási folyamatok) koncentrálnak, a környezetvédelmi és társadalmi aggályok pedig specifikus kihívásokat és lehetőségeket teremtenek a tudományos, technológiai és innovációs (TTI) politikák számára.
Ugyanakkor az EU, Japán és az Egyesült Államok beszűkült K+F kiadásai miatt a jelenlegi trendek szerint csökken a fejlett gazdaságok súlya a tudományos és technológiai kutatásban, a benyújtott szabadalmi kérelmek és tudományos publikációk arányában. Az OECD‑országok 2008–2012 közötti 1,6%‑os bruttó K+F ráfordításai mindössze a felét tették ki a 2001–2008 közötti ráfordításoknak. Az európai országok egyre nagyobb eltéréseket mutatnak: egyesek (pl. Németország és Dánia) jó úton haladnak a GDP‑arányos K+F költéssel kapcsolatos céljaik elérése felé, míg mások (pl. Portugália, Spanyolország) egyre távolabb kerülnek ettől. Ezzel szemben Kína megduplázta K+F ráfordításait 2008 és 2012 között, így 2019-re a világ vezető hatalma lehet K+F ráfordítások tekintetében.
A BRIIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia és Kína) szerepének növekedése megnyilvánul abban is, hogy 2013-ban a magas minőségű tudományos publikációk 12%-át adták (az USA 28%-át), az arány egy évtized alatt megkétszereződött. Kína és Korea immár az Egyesült Államokból távozó kutatók fő célországaivá váltak és az 1996-2011-es időszakban a magas képzettségűekre vonatkozó vándorlási egyenlegük pozitív volt ("brain gain").
Az üzleti K+F jelentős mértékű állami támogatása elősegítette a válság hatásának tompítását. Az állami támogatás szintje jóval magasabb az egy évtizeddel korábbinál, főként a nagyobb mértékű K+F adókedvezményeknek köszönhetően. A közvetlen finanszírozás és az adókedvezmények együttesen 10–20%‑át teszik ki az országok üzleti K+F ráfordításainak, illetve néha még ennél is többet. A jelentés figyelmeztet azonban arra, hogy az állami finanszírozás továbbra is nagyon szűkös a legtöbb országban, így korlátozottabbá vált az állam azon képessége, hogy az alacsonyabb üzleti K+F ráfordításokat közpénzekből kompenzálják, ahogy ezt a gazdasági válság idején tették.
Az állami K+F sarkalatos szerepet játszik az innovációs rendszerekben. Az egyetemek és az állami kutatóintézetek K+F ráfordításai a válság alatt sem csökkentek a K+F iránti folyamatos állami elkötelezettségnek köszönhetően: 2012‑ben a felsőoktatás az állami K+F 61%‑át képviselte, szemben a 2000‑ben regisztrált 57%‑kal.
A kiadvány a http://www.oecd.org/science/oecd-science-technology-and-industry-outlook-19991428.htm oldalon érhető el.