Az OECD megjelentette a „Fókuszban az egészségügy” című kiadvány 2011-es verzióját. Az aktuális adatokat tartalmazó dokumentum az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérésében megmutatkozó fejlődést mutatja be, amely az OECD országok egészségügyi minisztereinek 2004 májusában tartott első találkozója óta ment végbe. A kiadvány adatai az OECD 2011-es egészségügyi adatbázisából származnak. A nyolc részre tagolt könyv az OECD-országok lakosságának demográfiai helyzetéről, egészségi állapotáról és az ezt meghatározó tényezőkről, szokásokról, az ellátás igénybevételéről, erőforrásairól és minőségéről közöl adatokat.
Tovább a teljes cikkreA kiadvány a többszintű kormányzásból adódó kihívásokat vizsgálja a vízgazdálkodás területén. Az OECD szerint a vízhiány a rossz gazdálkodásra vezethető vissza, hiszen az egyes régiókban átmenetileg felmerülő hiány ellenére a Földön mindenki számára van elég víz, tehát az alapvető probléma nem a víz szűkössége. A tanulmány nem sorrendet állít fel a vizsgált OECD országok között, hanem a vízgazdálkodásban felmerülő közös kihívásokat tekinti át.
Tovább a teljes cikkreA kiadvány az adózás és foglalkoztatás, a munkanélküliség, illetve az aktivitás közti kapcsolatot az általános részében vizsgálja. Ezen túl részletesen foglalkozik a munkaerő-piac három olyan szegmensével, amelyekre az empirikus vizsgálatok szerint az adórendszer kifejezetten erős hatással lehet, ezek az alacsony jövedelmű munkavállalók, az idősebb korosztályok és a mobilis, magas képzettségű alkalmazottak. A helyzetleírás mellett a tanulmány röviden bemutatja az egyes országokban alkalmazott adópolitikai eszközöket is.
Tovább a teljes cikkreAz OECD kiadvány az internetes közvetítők gazdaságélénkítő szerepével foglalkozik. Ezek a közvetítők biztosítják az internet-alapú folyamatok alapvető infrastrukturális hátterét és azokat a felületeket, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek közötti kommunikációt és üzleti tranzakciók lefolytatását. A gazdasági értékteremtés folyamatában olyan tevékenységeket végeznek, mint a vevői-, beszállítói- és termékinformációk összegyűjtése, a piaci folyamatok egyszerűsítése, az információs aszimmetria csökkentése, valamint a piaci bizalom kiépítése.
Tovább a teljes cikkreEz az OECD kiadvány a környezetvédelmi politika és a technológiai fejlődés közötti kapcsolatot vizsgálja. A tanulmány emellett az egyedi fejlesztési technológiák, valamint az állami szabályozások szerepét mutatja be a zöld innováció területén. Az elemzés alapjául az üzleti élet képviselőivel készített felmérések eredményei szolgálnak. A kiadvány kiemelten foglalkozik az egyedi nemzeti szabályozások és irányelvek, valamint a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások értékelésével. A kiadványban vizsgált három fő technológiai terület statisztikai adatainak elemzésére egy globális szabadalmi adatbázis szolgál.
Tovább a teljes cikkreA kiadvány az ipari biotechnológia jövőbeni kilátásait vizsgálja az OECD-tagállamokban és az ágazati fejlesztésekben érintett partnerországokban. Az elemzés a kulcsfontosságú technológiai fejlesztéseket és a fejlődést akadályozó tényezőket mutatja be, valamint rávilágít azokra a területekre, amelyeken határozottabb és hatékonyabb politikai fellépés szükséges. Ez a tanulmány többek között olyan szempontokat vizsgál, mint az ipari biotechnológia alkalmazásának ösztönzői, a jelenlegi iparági irányvonalak, csúcstechnológia termékek, ágazati struktúra és finanszírozás, politikai szabályozások. Az elemzés külön vizsgálja a bioüzemanyagok, a biotechnológián alapuló vegyi anyagok és a bioműanyagok a biotechnológiai fejlesztésekben betöltött szerepét.
A kiadvány az innovációs fejlesztések és a zöld növekedés kapcsolatát vizsgálja. A zöld növekedés megteremtéséhez célzott innovációs stratégiákra van szükség, amelyek válaszokat adnak a legfontosabb természeti és környezetvédelmi kihívásokra. A kiadvány a technológiai újítások kapcsán a kutatás-fejlesztésbe bevont állami- és magánbefektetések fontosságára, valamint a világos és stabil piaci szabályozások biztosítására hívja fel a figyelmet. A környezeti kihívásokhoz kapcsolódó piaci eszközök hatékony kezelése, valamint a kormányok által támogatott átfogó és eredményes innovációs stratégiák szabályozása is kiemelten fontos a zöld növekedés elérése érdekében.
Tovább a teljes cikkreElső alkalommal jelent meg az OECD regionális kilátások kiadványa. A tanulmány a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság régiókra gyakorolt rövid és hosszú távú hatásait mutatja be. A jelenlegi helyzetben a legtöbb régió az innovációra helyezi a hangsúlyt, ami munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést is segítheti.
Tovább a teljes cikkreKözéppontban: Kelet-Európa, Kaukázus és Közép-Ázsia
Ez az OECD kiadvány Kelet-Európa, Kaukázus és Közép-Ázsia (EECCA) térségeire vonatkozó legfontosabb reformintézkedéseket elemzi a vízügyi ágazatban. A tanulmány az elmúlt évtizedben bekövetkezett változásokat mutatja be, kiemelten fókuszálva a megfelelő vízellátás és csatornázási infrastruktúra biztosítására. A jelentés azt is vizsgálja, hogy az EECCA országok milyen intézkedéseket tettek meg a 2000-ben Almatiban elfogadott Vízügyi Irányelvek megvalósítása érdekében.
A kiadvány Kelet-Európa, Kaukázus és Közép-Ázsia (EECCA) térségeiben zajló állami finanszírozási folyamatok működését elemzi a környezetvédelem területén. A tanulmány kiemelt célja, hogy az EECCA országok környezetvédelmi hatóságai számára segítséget nyújtson az államháztartási reformokban rejlő lehetőségek kiaknázásához. Az elemzés következtetéseinek és ajánlásainak alapjául egy olyan regionális felmérés szolgál, amelyben 10 EECCA ország - Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Ukrajna és Üzbegisztán - vett részt.
A kiadvány fő megállapítása, hogy a régió országainak környezetvédelmi ágazatai alacsony mértékben részesülnek az állami költségvetések kiadásaiból. Ez az adat Grúziában például a GDP 0,01%-a, ugyanakkor a környezetvédelemre fordított közkiadások mértéke a régió élmezőnyéhez tartozó Üzbegisztánban is csupán a GDP 1,56%-a. A tanulmány első része hat alfejezetben értékeli a felmérés általános következtetéseit. Az első kiemelten a több éves költségvetés-tervezésre történő átállás feltételeinek meghatározására fókuszál, amely magában foglalja többek között a stabil gazdasági környezet, a megfelelő szabályozási keretrendszer, a jól szervezett és átlátható közszolgáltatás, valamint a szigorú költségvetési korlátok betartásához szükséges háttérkapacitás meglétét.