A World Energy Outlook 2013 a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) évente megjelenő energetikai kitekintésének legújabb kiadványa. A tanulmány bemutatja az energetika területén a legfrissebb fejleményeket, trendeket és jövőbeni várakozásokat. A kiadvány kitér az energetika területének minden aspektusára, így a termelésre, szállításra, felhasználásra, illetve az energiapiac kihatásait a gazdaságra, a környezetre és a társadalomra.
A jelentés három fő részre különül el. Az általános, első rész bemutatja a kiadványban használt módszertant, a globális energiapiaci trendeket 2035-ig, a különböző energiapiacok (földgáz, szén, villamos energia, megújuló energiaforrások, energiahatékonyság) kilátásait, illetve külön kitér az energia piaci folyamatok versenyképességre gyakorolt hatásaira. A kiadvány második része kiemelten foglalkozik Brazíliával, míg a jelentés harmadik része a kőolajpiaci kilátásokkal.
A globális kilátásokkal kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy a globális energia kereslet tovább fog nőni 2035-ig. A keresletnövekedés harmadáért India, Kína és a Közel-Kelet lesz a felelős az előrejelzés szerint. A jelenleg tervezett környezetvédelmi programok ellenére is 20%-kal fog nőni 2035-ig az energiaipar széndioxid kibocsátása. Ez a pálya az évszázad végére átlagosan 3,6oC-kal növelné meg bolygónk átlaghőmérsékletét, amely jelentősen meghaladja a globálisan elfogadott 2oC-os célértéket. A tanulmány felhívja a figyelmet, hogy a szegmentált energiapiacok miatt jelentősek az energiapiacokon fellelhető árkülönbségek, amely hatással van a versenyképességre és beruházásokra. Az Egyesült Államokban mind a földgáz energiáért, mind a villamos energiáért jelentősen kevesebbet kell fizetni, mint az Európai Unióban vagy Japánban. Ez elsősorban az energia intenzív szektorokra lehet jelentős kihatással, amelyek a globális ipari termelés ötödét és az ipari foglalkoztatás negyedét adják, viszont az ipari energiafogyasztás 70%-át használják fel. Az IEA szerint a jelentős árkülönbségek miatt kiemelten fontos, hogy folytatódjon az energiapiacok integrációja, pl. a cseppfolyósított földgáz szállításának szélesebb körű elterjesztésével. A jelentés kiemeli az energiahatékonysági beruházások fontosságát, mivel azok csökkenthetik az energiára fordított kiadásokat az ipar és a háztartások számára egyaránt. A szervezet továbbá megemlíti, hogy a környezetbarát megoldások nem feltétlenül lassítják a gazdasági növekedést, viszont a óva intik a kormányokat attól, hogy túlzó mértékű támogatásokat nyújtsanak a megújuló energiaforrások számára. A kőolajpiaci kilátásokkal kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy 2020-as évek közepéig a nem tradicionális módon kitermelt kőolaj fogja a megnövekedett igények nagyobb részét kielégíteni, viszont utána újra az OPEC tagországok lesznek a kőolaj kitermelés növekedésének motorjai. 2035-re az észak-amerikai régió, a kanadai és egyesült államokbeli kitermeléseknek köszönhetően nettó kőolajexportőr lesz; az előrejelzés szerint 2017-re a legnagyobb kőolaj kitermelő ország az Egyesült Államok, míg a legnagyobb felvevő piac pedig megkérdőjelezhetetlenül Ázsia lesz.
A kiadványról részletesebb összefoglalót készít az OECD melletti Állandó Képviselet, amelyet szintén megküldünk majd, valamint a teljes anyag elérhető a http://www.oecd-ilibrary.org/energy/world-energy-outlook-2013/foreword_weo-2013-1-en weboldalon.