Nyolc évvel a globális gazdasági és pénzügyi válság kezdete után a nemzetközi gazdasági környezet továbbra is kihívásokat jelent: a növekedés még mindig mérsékelt a fejlett gazdaságokban, és folytatódik annak lassulása a legfontosabb feltörekvő piacok esetében. Az OECD-országok 90 százalékában csökkent a munkaerő termelékenysége az ezredfordulót követően, és ez most átterjed a feltörekvő gazdaságokra is. Hasonlóképpen aggodalomra ad okot az a tény, hogy a termelékenység növekedés csökkenése együtt járt a jövedelmek, a vagyonok és a jóllét növekvő és tartósan magas egyenlőtlenségeivel.
Az OECD Éves Miniszteri Értekezletet (MCM) 2016. június 1-2. között tartották meg Párizsban, amelynek fő témája a termelékenység növelése az inkluzív növekedés érdekében volt. Az OECD erre az alkalomra jelentette meg a „A termelékenység és az inkluzivitás kapcsolata” című elemzését.
Ebben a gazdasági környezetben többé nem lehet biztosra venni, hogy a technológiai fejlődés és az ahhoz kapcsolódó innovációs folyamatok és üzleti modellek automatikusan jobb gazdasági teljesítményhez és erőteljesebb termelékenység növekedéshez vezetnek. Arra sincs garancia, hogy a növekedés magasabb szintjeinek hasznai szélesebb körben kerülnek elosztásra a lakosság egészét tekintve.
Az OECD a termelékenység és inkluzivitás összetett kapcsolatát feltáró elemzése a legújabb empirikus tényeket gyűjti össze arról, milyen tényezők állnak a termelékenység lassulása és a növekvő egyenlőtlenségek trendjei mögött. A jelentés előzetes következtetéseket fogalmaz meg az alkalmazandó politikai eszköztár típusáról és azok politikaalkotásra gyakorolt következményeiről. A jelentés javaslatokat tesz azokra a speciális területekre is, ahol további kutatásokra van szükség.
A jelentés fő üzenete felhívás a szakpolitika-alkotók számára egy szélesebb, inkluzívabb megközelítés alkalmazására a termelékenység-növekedés érdekében, amely figyelembe veszi, hogyan lehet bővíteni a gazdaság termelőeszközeit az emberek képességeibe való befektetéssel, és egy olyan környezet kialakításával, amelyben valamennyi vállalat esélyt kap a sikerre. E megközelítés átfogó célja a gazdaság termelési alapjának szélesítése erős és fenntartható termelékenységi hasznok megteremtése érdekében. Eközben biztosítani kell azt, hogy a termelékenység növekedés hasznaiból a társadalom minden rétege részesüljön az életszínvonal javulásával és a lehetőségek bővülésével.
(A kép forrása: OECD TUAC Twitter oldal)
Ennek elérése céljából átfogó politikai keretrendszer kialakítására van szükség, amely számításba veszi az egyenlőtlenségek és a termelékenység közötti sokszoros kölcsönhatásokat, továbbá azt is, hogy ezek a kölcsönhatások miképpen játszódnak le az országok, régiók, vállalatok és egyének között.
Egy erősebb és szélesebb alapokon nyugvó politikai eszköztár részletei az egyes országok sajátos körülményeitől, kormányzásától és intézményrendszerétől függnek. Minden országban új megközelítésre van szükség ezeknek a politikáknak a tervezésénél és végrehajtásánál, ahol a különböző minisztériumok és hatóságok együtt dolgozva alakítják ki a közös megoldásokat, figyelembe véve a regionális dimenziókat is. A közkormányzást erősítő mechanizmusok, az összkormányzati megközelítés, az állami intézmények megerősítése és a korrupció elkerülése kiemelt prioritások. E kihívások globális természete azt kívánja meg, hogy mélyüljön a nemzetközi együttműködés számos területen, beleértve az adózási és innovációs politikákat.
A tanulmány a hivatkozásra kattintva érhető el.
